castellum
pannonicum
pelsonense

Keszthely-Fenékpuszta

késő-római erődje

Másfélévezrednyi
történelem

A Balaton nyugati csücskében fekvő Keszthely-Fenékpuszta Magyarország egyik legfontosabb lelőhelye:

Tekintettel a késő-római korra, illetve ezen korszak kora keresztény és antik hagyományainak továbbélésére egészen a 9. századig. A Kr.u. 4. század közepén egy 15 hektár nagyságú erőd épült itt, 44 toronnyal, masszív falakkal. Az erőd belső területén raktárépületek, fürdők, adminisztrációs és reprezentatív épületek álltak. Az erődtől délre egy nagy kiterjedésű temető feküdt, ahova az erőd építésétől kezdve egészen a 9. századig temetkeztek. A kutatás feltételezése szerint a római kor vége után (Kr.u. 5 század közepétől) a területen egy római közösség továbbélése figyelhető meg. Ennek régészeti nyoma annak a keresztény hitű csoport leletanyagában figyelhető meg, amely továbbra is megőrizte antik kultúráját és kapcsolatrendszerét annak ellenére, hogy Pannónia területét elérte a népvándorlás hulláma és az egymást követő évszázadok során hunok, keleti gótok, herulok, langobárdok, majd avarok követték egymást. A keresztény közösségről (melyet Keszthely kultúraként tart számon a régészet), a 6. század közepén különleges gazdagságú sírok leletanyagai és egy kora keresztény bazilika tanúskodik. A 7. század közepétől kezdve mintegy 100 évig az erőd területe lakatlan, de a 9. századtól kezdve felismerve jelentőségét a Karoling birodalom részeként újra birtokba vették.

Hírek

Természetrajz

A 2015. évi német-magyar közreműködéssel

fenékpusztai késő-római erőd délkeletei felében három épületre koncentrált: az ún. villa, vagy palota (25. sz. épület),

Wikipedia Pannonia

Wikipedia Pannonia

Ásatás 2015

HVG hírek news nachrichten